Este a nagy gyaloglások miatt valahogy nemigen jött a szememre álom, ezért olvasnivaló után néztem. Lao-ce Az Út és az Erény könyve véletlenül akadt a kezembe. A tanító ezt írja: "…nem jár, hanem megismer, nem néz, hanem megnevez, nem cselekszik, hanem véghezvisz." Ezt elteszem útravalónak Duna-túrámra.
Pénteken ipari területeken sétálok végig. Aki azt mondja, nem dübörög a gazdaság, az menjen csak végig a majdnem elviselhetetlen forgalmú 10-es út mentén, és nézzen el Süttőre, Piszkére, Lábatlanra, Nyergesújfalura, Tátra, Tokodra, Dorogra. Itt bizony hallhatóan dübörög, és láthatóan porzik a gazdaság. Nyergesújfalut azonban, ahova a Holcim Rt. új cementgyárát tervezi, nem fogja érdekelni a GDP, ha egyszer fuldokolni fog a portól. A táti és nyergesi ivóvízbázisokra tervezett gyár közel tíz település ivóvizét veszélyeztetné, a környék pedig már így is erősen túlterhelt iparilag. A 25 ezer tonna veszélyes és 50 ezer tonna nem veszélyes hulladék elégetésével járó üzemeltetéshez képest pedig a szomszédos dorogi hulladékégető káros hatása… ceruzaelem. A WWF Magyarország teljes mértékben ellenezi az új üzem felépítését a térségben. Feleségem pedig csak bölcsen ennyit mond: „Nem csak az a kérdés, hogy mikor építik fel az új cementgyárat, hanem az is, hogy ki és mikor fogja lebontani a régit, és ültetni a helyére erdőt?
Mai kísérőmmel, Liszt Andrással, a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Egyesület elnökével már egészen más problémákról beszélgetünk, ahogy sétálunk utunkon. Nálunk sok partszakaszon még szinte természetes állapotukban léteznek a dunai árterek, melyeket azonban sorra ellepik a kempingek. Nem is csoda, hiszen ezek a Duna legszebb szakaszai, különösen a Dunakanyarnál, ahol majd az elkövetkezendő napokban fogok barangolni. Ide kívánkoznak a holland és német kempingezők is, akiknél otthon a folyó már jó ideje csak töltések között halad, és nincsenek olyan vadregényes ártéri erdők a partokon, mint nálunk. Esztergom alatt ömlik a Dunába a Garam és az Ipoly a szlovák oldalon, ott találkozik a Kisalföld a Dunazug-hegységgel és később a Börzsönnyel. Rendkívül változatos vidék, ennek köszönhetően pedig számos növény- és állatfaj keveredik a területen. Jó lenne meghagyni eredeti állapotában. A Tát és Visegrád közötti szigetek éppen ezért már védettséget élveznek, minden tevékenységhez a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása és a zöldhatóság engedélye szükséges.
Andrásék egyesülete is hasonló célokat tűzött ki magának, csak kicsiben. 15 éve alakultak meg, és azóta rendszeresen szerveznek nyári táborokat a Radványi szigeten. "Ezt a szigetet mi úgymond örökbe fogadtuk, de szeretnénk ezt hivatalossá is tenni oly módon, hogy megkaphassuk a sziget kezelői jogát. Ismerjük itt az összes fát, növényt, így nyomon követhettük másfél évtized változásait."
Beérünk Süttőre, ahol találkozunk Musicz László környezetvédelmi referenssel, Czumpf Attilával, a DINPI Gerecsei Tájegység vezetőjével és Nagy Endre süttői polgármesterrel. Együtt megyünk el megkoszorúzni Sághy Antal sírját, aki a Magyar Madártani Egyesület alapító tagja és a helyi ornitológia emlékezetes alakja volt. Bárcsak látná Anti bácsi, hogyan röpködnek most a Süttővel szembeni sziget hatalmas kormorán- és gémtelepéről ki-be a bakcsók, a kis kócsagok, a kormoránok és szürke gémek. Biztos látja is föntről madarász távcsövével.
Süttőn elsétálunk még Rákóczi hársfájához, amelynek olyan széles a törzse, hogy heten is alig tudjuk körbefogni. Milyen jó, hogy az új aláírókkal már 3379-en vagyunk, akik összefogtak a Dunáért. Csak hát a folyó kicsit szélesebb, mint a vén hárs, kéne még pár ember. Egy például utánam szalad Lábatlanon. Stark Lajos helyi lakos arra kér, hogy dedikáljam a 24 órában a Duna-túráról és rólam megjelent fotós cikket. Nagyon jóleső érzés ez az erős és pozitív támogatás a helyiek részéről, és külön öröm, hogy a helyi sajtónak is ilyen fontos a Duna. Majd holnap, Esztergomban látszik meg igazán, hányan is viselik szívükön a folyó sorsát. Ha minden jól megy, sokan lesznek, így elégedetten térhetek haza vasárnap egynapos otthoni pihenőmre. Vasárnap talán csak a víz nem pihen.
a WWF Magyarország igazgatója